Katonadal Fesztiválok, Abasári Kórus, sok fotóval illusztrálva
A Fesztiválok és a Kórus története Kámán Árpád kórusvezető tollából,
ABASÁRI HÍREK 2009. DECEMBER X. évfoyam 2. szám, íme:
"15 éves az ABASÁRI KÓRUS
33 évvel ezelőtt tanárként, illetve katonaként az abasári laktanyában a tiszthelyettes képzős hallgatóknak voltam századírnoka és kórusvezetője, akikkel már akkor világháborús dalokat énekeltünk. Hát így kezdődött: 1990 végén a falu Hősi emlékművek felavatására készült Abasáron és Pálosvörösmarton. Az akkori kultúrház igazgató Morovszki Zsuzsanna és a polgármester Juhász Béla támogatásával ezért is alakult meg műsoradónak a kórus, un. „templomba járókból”, 1991. áprilisáig a próbákon világháborús dalokat tanultunk. Az ünnepségen jelen volt Habsburg Ottó (Páneurópai Unió elnöke) aki beszédében a Monarchikus együttélésre és az Első világháborús közös emlékekre hivatkozva bátorította a kórust, hogy folytassák az elkezdett
utat és másokat is erre ösztökéljenek.
Lényegében így született meg a gondolat egy olyan speciális kórus létrehozására, amely az országban ma is egyedülálló. Körülbelül 700 népzenei együttesből Abasár az egyedüli, amely a történelmi hagyományokat így ápolja.
A kóruskezdemény az ünnepségek után feloszlott. 1994-ben alakult újjá asszonyokból, kikhez az év végén fiúk is kapcsolódtak.
1994 őszén véglegesült a terv, hogy katonadalfesztivált szervezünk. A Magyar Honvédség támogatásával, a vezérkari főnök Végh Ferenc, és Mádi János ezredes segítségével, az éppen felszámolás alatt álló abasári laktanya megszűnésével párhuzamosan. A cél az volt, hogy a polgári lakosság körében ápoljuk a katonai hagyományokat, egyrészt Fesztivállal mozgósítsuk az ország népi együttesei, másrészt a kórus a különböző rendezvényeken való megjelenésekor is ezt szimbolizálja. 1995-től mindkét feladat tökéletesen sikerült, megmozgattuk az egész országot, ismertté tettük Abasárt és a Kórust. A Fesztiválon a létszámok évről-évre emelkedtek, (15, 30, 50,75, együttes után 1999-ben már 136 együttes jelentkezett később megjelentek a határontúli együttesek is, körülöttünk lévő négy országból).
Az első években csak családom hathatós segítségével tudtam megszervezni a Katonadalfesztivált.
1998-tól kezdve egyben az ország legnagyobb népzenei rendezvénye lett, ahová az ország minden megyéjéből eljönnek költséget és fáradtságot nem sajnálva. (Erre máshol nincs példa). Én 2000-ben átvehettem az „Abasárért” emlékérmet. Örömömre szolgált, hogy a faluban én lehettem az első, aki ebben részesült. A rendezvény élvezte a Heves Megyei Közgyűlés támogatását is , Kórusunkat 2001-ben „Heves Megyéért” kitüntetéssel díjazták , az
akkori polgármester Dér Ferenc előterjesztésére. Miután 2002-ben Dr. Lénártné Benei Anikó lett a falu polgármestere a rendezvény évről-évre egyre színesebb, egyre sokrétűbb programokkal egészült ki, varázslatos belső teret kapott a tornacsarnok, a falu is egyre inkább magáénak érezte a fesztivált.
A Polgármesterasszony által kiszélesített kapcsolatrendszerek révén egyre több fontos személy látogatott Abasárra, amely biztosította a rendezvény anyagi támogatottságát is. A hivatal, a képviselőtestület tagjai és a helyi vállalkozók is egyre több feladatot vállaltak Dr. Lénártné Benei Anikó vezetésével. A kórussal kialakított szívélyes, baráti viszonya kifejeződött a közös együttlétek, utazások alkalmával. Neki is szívügye volt, hogy a kórus lemezei anyagi támogatást kapjanak a hivatali pályázatok révén .
2003. augusztus 20-án a Honvédelmi Miniszter kitűntetését vehettem át, amiért olyanok jártak közben, akik zsűritagként vettek részt az előző években. Az Ezüstkereszt kitüntetést 2009. március 15-én ismét megkaptam, Polgármesterasszony közbenjárásával.
A kórus a korábbi évekhez képest sok segítséget és támogatást kapott a hivatal jól megírt pályázatai által. A rendezvényt még az első években saját iskolám (Mezőgazdasági középiskola) hangosító berendezéseivel végeztük abasári középiskolásokkal. Hála Istennek gyöngyösi iskolaigazgatóim minden támogatást megadtak, pl. a titkárság fogadta az üzeneteket, telefonokat munkaidőm alatt, gépelési feladatokat láttak el, fénymásolásokat, faxolásokat biztosítottak, sok esetben ingyen vagy minimális összegért adták oda a kórusnak az iskolabuszt.
1999-től Stiller Zoltán gyöngyösi hangtechnikus látja el a mai napig a hangtechnikai feladatokat (sokszor segített más fellépéseinken is), aki az országban talán legjobban tud népzenei rendezvényt jól hangosítani.
1996-tól el nem évülő érdemei vannak az abasári Polgárőrségnek Mezner Ernő vezetésével, akik Fesztiválokkor az Abasárra nehezedő iszonyú terhet az országban szinte egyedülálló módon vezetik le. A Kórus 1995-től folyamatosan részt vett különböző országos állami ünnepségeken, (Március 15. Augusztus 20. Október 23.) ahol népszerűsítette a műfajt.
Így jelentünk meg Budapesten sokszor, például: a Szent László téren, Bem téren, az Erzsébet hídnál lévő Petőfi szobornál, Corvin közben, Széna téren, Kongresszusi központban, Hősök terén, Vígadóban, Petőfi csarnokban, a Mátyás Templom melletti Halászbástyánál, a Kerepesi temetőben, rendszeresen a Szent István napi körmeneteken és még sok helyen. Itt sikerült megismerkednünk sok színésszel, művésszel, pop-és rock zenésszel, akiket sikerült megnyerni, hogy legyenek a Katonadalfesztivál szakmai-szellemi védnökei (mintegy 30-an).
Így vált védnökünkké a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, akiknek énekesei rendszeresen megjelennek fesztiválunkon, mi pedig az ő általuk rendezett Huszártalálkozókon, a Tavaszi Hadjárat eseménysorozatain, felvonulásain majd az esti popfellépéseken.
Ezeken is találkozunk Nagy Feróval, aki kórusunk zenei igazgatója, illetve Waszlavik Gazember Lászlóval, művészeti vezetőnkkel, pesti harmonikakísérőnkkel. Egyébként mindketten kezdettől fogva fesztiválvédnökök, számtalanszor jártak Abasáron a kórus hívására. A találkozások erősítettek meg abban a régi tervemben, hogy a kórusnak zenei kíséret kell, méghozzá különleges és egyedi popstílusban. 1999-ben a Vígadóban, majd 2002 -ben a Petőfi Csarnokban léptünk fel a Beatrice együttessel. A fellépések előtt a Karthágó együttes egyik vezetője Gidófalvy Attila és Balogh Márton népdalénekes járt le a kórushoz Abasárra próbákra, „tanítani” az új stílust. 2003-ban megtaláltam Gyöngyösön azokat a zenészeket, akik elképzeléseimet tökéletesen meg tudták valósítani. (azóta kiderült, hogy az országban sem találtam volna jobbakat jobbakat.)
Minőségi zenére, hangszerelésre törekedtünk, amely lehet, hogy kevesebbeknek tetszik, de nem sikkad bele az utóbbi tizenvalahány év sematikus bóvli zenéjébe. Stílusunk első hallásra felismerhető „abasári Sáridós”.
Szerencsémre kórusom idős tagjai rögtön megkedvelték a stílust, amire mások azt mondták, hogy olyanok, mint a Veresegyháziak, csak történelmi dalokat énekelnek. Az is ritkán fordul elő az országban, hogy egy népdalkörön belül külön önálló életet élhet a női, illetve a férfikar. Az új stílus pénz-igényes, amihez alapítványunk segítséget kapott a Polgármester asszonytól és sokat köszönhetek feleségemnek is (a Fesztivál támogatásában is) hiszen a családomnak is sokszor a zsebébe kell nyúlni.
2004-ben a Fesztiválra meghívást kapott az ATV zenei producere, az akkori „Délidőben” cimű kívánságműsor vezetője Faller István, akinek felesége Máté Ottilia már 1998-tól védnöke volt rendezvényünknek. Pont ekkorra készült el első lemezanyagunk. Már a pénteki próbán látván műsorunkat közölte, hogy a műsor olyan jó, hogy felveszik az egyórás anyagot. A szombat esti előadásról felvétel készült (amiről az ott ülők nem is tudtak). Csodálatos közönség gyűlt össze, a kórus is nagyszerű volt. Egy hét múlva az ATV -n már 1órás beszélgetésen vettem részt, ami a friss videóklippekkel volt körítve. Két hét múlva már a tv elkezdte folyamatosan sugározni a nézők kérésére. Minden héten legalább egyszer szerepeltünk. Ezzel váltunk országosan híressé. Zenénk valószínű hiánypótló volt és ismert zenészek is azt mondták, hogy a hangszerelés különlegessége évtizedekre maradandóvá teszi a zenei anyagot.
Bennünket már valószínűleg túlél. Mátra Gusztáv, Danhauser Balázs, Majoros László zenészeknek sokat köszönhetünk, de a falu is, hogy híres lett Abasár. (Mellettük még további öt zenészt tudtam megnyerni alkalmi segítőtársnak.)
Utólag már az is kiderült, miután többen utánozni szerettek volna bennünket, hogy nem lesznek képesek felnőni hozzánk. A kórusnak csak az első lemeze lett kiadva, házi használatra elkészült a második is, tavaszra összeáll a harmadik is. Lemezeink stúdiómunkálatait Waszlavik László, Nagy Feró, Tóth György, Mátra Gusztáv végezte el.
A kórus műsora különleges, jótékony hatással van beteg, sérült emberekre is. Rendszeresen adunk műsort hajléktalanoknak a Máltai Szeretetszolgálat meghívására, Idősek otthonainak és autista gyerekek javára is több alkalommal tartottunk jótékonysági rendezvényt. A Délidő műsor megszűnt, Műsorvezetőjét a drága Boros Dezső bácsit most temettük el Budapesten.
Producerünk Faller úr a kívánságműsort átvitte a Duna TV-be. Mindkét tv sokban segített abban, hogy a világ minden pontján élő magyarok megismerjék Abasárt. A kívánságműsorban kértek már sokszor bennünket Nyugat Európából, Amerikából, Ausztráliából is. Közben további tv felvételek készültek a Gyöngyösi Tv közreműködésével a Hősi emlékműnél és Farkasmályban. Olyan kiváló operatőr segítségével, aki a Nap TV rendezője.
Kórusom tagjai strapabíróak, 60 perctől 120 percig képesek a színpadon szerepelni. Most szeptemberben is így történt Nagyrédén és Novajon a falunapon. Novajon több száz ember várt bennünket és végig táncolták a két órás műsort, még a színpadra is följöttek, nem akarták elengedni a kórust, akik egész napi munka után kellett, hogy szerepeljenek.
El kell még mondani, hogy az Abasári Kórus nemcsak abasáriakból áll, alkalmanként egri, gyöngyöstarjáni, gyöngyösi tagok is szerepelnek, Pálosvörösmartról, Nagyrédéről és Mátrafüredről pedig rendszeresen. A kórus tagjai nagyon sokszor munkájukat otthagyva, szabadidejüket feláldozva, a családot háttérbe szorítva vállalják a hagyományőrzést és minden olyan apró-cseprő feladatot ami a falu jobbá tételével jár. Gyakran előfordul, hogy hajnaltól végzett napi munka után utaznak, szerepelnek esténként sok órát. Ha néha reklamálják is a kényelmetlenségeket, vagy a kórusvezető kíméletlen szigorát, sohasem hagynak cserben. A kórusban sokan megfordultak rövidebb időre is. Jelmondatom mindig az volt: hogy aki jó akarattal visel a kórus ügyei iránt, annak a székét mindig fönt kell tartani, akkor is ha pár hónapig megharagszik valami miatt. A kórus tiszteletbeli tagja Misi Kálmán, aki alkalmanként tangóharmonikán kísér minket. Köszönetet mondok minden jelenlegi és volt kórustagomnak.
Sajnos az utóbbi években többen elhaláloztak, őket szép emlékeink között megőrizzük.
Kívülálló el sem hinné, hogy a kórustagok többsége 70-75, illetve 80 éves, a popstílus „fiatalos öregjei”.
Mindig is szeretettel vártunk és jelenleg is új és újabb kórus tagokat magunk közé.
Engem és kórusomat nagy büszkeséggel tölt el az elmúlt sikeres 15 év (sőt ha 1990 -től számolom még több) mivel Abasáron az elmúlt 100 évben egyetlenegy kulturális csoport sem élt meg ennyi időt.
Kívánjuk az utánunk jövőknek, hogy ők is ilyen sokáig és örömökben teli éveket éljenek át.
Kámán Árpád
kórusvezető
Elérhetőségek interneten:
Google: Abasári kórus
You Tube: Abasári kórus "
