Facebook

Kapcsolat

Hegedűs Ferencné

3261.ABASÁR, FŐ ÚT 5.

Mobil: 30/4889671

Tel/fax: 37/360-690

E-mail: kagylo4@gmail.com

Értékelések alapján

Szuper Szállás - Hegedűs Vendégház és Pincefogadó Abasár

A Magyar Katolikus Lexikon Aba Sámuelről

2010.04.16.

Szent Gellért püspök ezért megtagadta Sámuel húsvét ünnepi koronázását, és uralmát törvénytelennek minősítette...

7. A velencei Orseolo Pétert (ur. 1038-41; 1044-46) István már 1032: törv-es utódává tette. Péter minden támogatást megkapott - hiszen István irányvonalát követte -, de nem rendelkezett István türelmével, higgadtságával és bölcsességével. A túlzott adóztatás, az idegen tanácsadók túlsúlya, 2 pp. letétele, az új törv-ek, valamint esküszegése az özvegy kirné, Gizella őrizetbe vételével sok ellenséget támasztott, s 1041: menekülnie kellett a sógorához, Adalbert osztrák őrgrófhoz. III. Henrik cs. támogatásával tért vissza, s uralkodott 1044-1046: a ném. császárnak tett hűbéri alárendeltségben. - Péter kir. alapította az óbudai társaskáptalant, s befejezte a pécsi szegyh-at. Az elégedetlenkedők élére Aba Sámuel (ur. 1041-44) állt, aki I. István húgát vette feleségül. Nem lehetetlen, hogy Géza nagyfejed. lánya volt Aba Sámuel anyja, s ebben az esetben ő maga Istvánnak nem sógora, hanem unokaöccse. Aba a m-okhoz csatlakozó és a Mátra vidékét megszálló →kabaroknak leszármazottja volt, kiváló hadvezér, István alatt az udvar nádori tisztét látta el. Támogatta a ker. térítést, érdeme lehetett az egri egyhm. korai megszervezésében, s 2 mon-t alapított. Aba Sámuel megkoronázása után megindult a küzdelem a kir. hatalomért. III. Henrik ném-róm. cs. (ur. 1039-56) nem fogadta el Sámuelt kir-nak, ezért Sámuel, a várható támadást megelőzendő, 1042 telén az osztrák, bajor és karantán határterületekre támadt. Számítása azonban nem vált be, és a németek háborút indítottak a m-ok ellen. Sámuel a haderő növelésére kényszerült, aminek társad. és gazd. következményei lettek. Védelmezni kényszerült a fegyverre fogható közszabadokat, akik a régi, nemzetiségi-törzsi társad-at, a kerségtől nem v. alig érintett hitvilágot képviselték. Sámuel így szembekerült a feudális fejlődéssel. Ellenhatást váltott ki, hogy adót akart kivetni a pp-ökre és az egyh. vagyonra. A hatalomból eltávolított egyh. és világi előkelők összeesküvésének fölszámolására 1044 nagyböjtjében a Csanádvárott tartózkodó Sámuel 50 főembert husángokkal agyonveretett. Szent Gellért püspök ezért megtagadta Sámuel húsvét ünnepi koronázását, és uralmát törvénytelennek minősítette. A püspökök nagy része Gellérttel szemben továbbra is támogatta Aba Sámuelt, s ebben az sem tudta megingatni őket, hogy az Orseolo Péter mellé álló IX. Benedek p. (1032-45) kiátkozta Sámuelt. III. Henrik cs. 1044 nyarán Péter érdekében háborút indított a m-ok ellen. Sámuel a →ménfői csatában 1044. VII. 5: vereséget szenvedett, s menekülése közben saját alattvalói ölték meg. Legújabban sírját a régészek Feldebrő altp-ában vélik fölismerni. - Péter 1045 pünkösdjén Székesfehérvárott a jelenlévő III. Henrik cs. vazallusa lett, aki Szt István hatalmi jelvényeit visszaküldte Rómába a pápának. Erre az egész m. társad. szembefordult Péter kir-lyal. Gizella kirné 1045: távozott az országból; Passau mellett a niedernburgi Szt Kereszt és Szt Pantaleon bencés mon. apátnőjeként 1060: halt meg (más kutatások szerint 1045 k. Veszprémben). A 2. felkelés élére 1046 nyarán Gellért csanádi pp. állt. Ezzel párhuzamosan robbant ki →Vata lázadása, mely a pogány vallás visszaállításának ürügyén a Szt István előtti törzsi-nemzetiségi rendszer, a magántulajdon helyett a törzsi tulajdon visszahozásáért, s ezek kapcsán Vazul fiainak visszatéréséért küzdött. A Vata szálláshelyéről, a Körös-vidéki Békésről indult forrongás Ny-ra tartott, s egyh. személyek, tizedszedők legyilkolása, tp-ok felgyújtása, adófizetés megtagadása jelezte útját. - Vazul fiai, András és Levente 1046 nyárutóján Gellért és társai hívására visszatértek Oroszo-ból. A ker. András Buda felé indult, hogy találkozzon az őt visszahívókkal, elsősorban Gellérttel. A csanádi pp. Székesfehérvárról igyekezett Budára. Kíséretével együtt Diósdon megállt, a Szt Szabina-egyh-ban ünnepélyes szentmisét mondott és megjövendölte vértanúságát, majd folytatta útját. 1046. IX. 24: találkozott a felkelőkkel, akik kocsistól a Kelen-hegyre hurcolták, a mélységbe taszították, majd a haldoklót megkövezték, mellét lándzsával átdöfték, végül „egy kövön szétloccsantották agyvelejét”. Azok ölték meg, akik éppúgy Vazul fiainak uralmát akarták, mint a fiúkat visszahívó Gellért. A pp-öt a közeli kőegyh-ban temették el. A mai Gellérthegy lábánál lévő budai település neve is akkor Pest volt; a szt teste v. ennek tp-ában, v. az óbudai kápt. tp-ban nyugodott egy ideig. - Péter a zámolyi udvarháznál András fogságába került. Megvakították, nehogy újabb trónviszályt okozzon, s hamarosan (mások szerint csak 1059-ben) meghalt; az általa emeltetett pécsi szegyh-ban temették el. - Péter ném. vazallussága magában rejtette annak lehetőségét, hogy a 2 érsségre tagolt m. egyh. beolvad a birodalmi egyh-ba, s az invesztitúra-harc terepévé válik. - Mindezek részletezése azért szükséges, mert a közelmúlt hazai történetírása a pogánylázadások-trónviszályok bonyolult szövevényét társad. osztályok harcaként és a kerség elleni küzdelemként értelmezte, folytatva ezzel a 19. sz: divatos, de a tört. valóságot szándékosan meghamisító elméleteket. Jóllehet Vazul pogány volt, 3 fia közül 2 már ker-ként jött vissza, s ezzel a kir. személyéhez sok szálon kötődő kerség helyzete mindinkább megszilárdult. A testvérével együtt érkezett pogány Levente nem támasztott akadályt (előrehaladott betegsége miatt hamarosan meghalt; Taksony nagyfejed. sírja közelében pogány rítus szerint temették el, utolsóként ily módon az Árpád-ház leszármazottai közül). -

vissza