Facebook

Kapcsolat

Hegedűs Ferencné

3261.ABASÁR, FŐ ÚT 5.

Mobil: 30/4889671

Tel/fax: 37/360-690

E-mail: kagylo4@gmail.com

Értékelések alapján

Szuper Szállás - Hegedűs Vendégház és Pincefogadó Abasár

A király borászai

2010.02.27.

Abasár, a mátraaljai kis település szépségével, jó boraival, nyitott pincéivel csábítja a vendégeket...

Abasár a Gyöngyös környéki magyar szõlõvidék egyik neves bortermelõ helye, nem ok nélkül tartottak itt májusban nemzetközi bordalfesztivált. – Ha a falu történetérõl szeretnének többet megtudni, akkor elõször a Kapás-házba menjenek. Érdemes egy sétát tenni a faluban is, mert a mindössze 3200 lelket számláló településen számos a mûemlék – utasított bennünket Kámán Mária a fesztivál háziasszonya, és már sietett is a vendégek fogadására, hiszen állandóan érkeztek az újabb csoportok.
A házigazdák arra is odafigyeltek, hogy amíg nem készül el az ebéd, ne csak a folyékony szõlõ kerüljön az üres hasba. A borkóstolásra felállított sátrakban pirospaprikás zsíros kenyeret kínáltak a vendégseregnek, egy szelet akkora volt, mint egy jókora lepény. Erre aztán lehet inni.
– Ne feledjék, a bográcsokban már fõ a jó babgulyás! Ezt se szabad elmulasztaniuk – szólt utánunk egy helybeli asszony.
Mivel a fesztivál déltõl szünet nélkül késõ estig tartott, és elsõ napon mintegy 50 együttes lépett fel, szerettünk volna minél több csoportot meghallgatni, de a környékkel is ismerkedni. Egy ideig a fesztivál mûsorát figyeltük, majd fordultunk egyet a faluban, és ezt többször is megismételtük.
Elsõ utunk a Kapás-házba vezetett. Nem volt nehéz megtalálnunk, hiszen a faluban szebbnél szebb családi házak sorakoznak, gyönyörû kertekkel, egyik-másik épület erkélyén muskátlizuhatag omlik alá a korláton. Annak idején Ausztriában láttam ilyeneket, meg a svájci képeslapokon. Ilyen környezetben nem lehetett eltéveszteni a nádtetõs, hófehérre meszelt, kis ablakos házat egy óriási fa mellett.
– Tessék csak betérni – invitált be Molnár Istvánné, a gondnok és már mondta is: – A ház és a berendezése a szõlõmûvelõ kapás és summás család - ezek voltak a napszámosok - életmódját türközi. Elõször a konyhával ismerkedtünk, eddig még sehol se láttam féloldalas szabad kéményû tüzelõpadkát, a sütés, fõzés tárgyai között pedig háromlábú vas és cserép serpenyõt, lapos fenekû lábasokat, kenyérsütõ tepsiket. A tûzálló agyagból készült fõzõedény olyan ételek készítésére volt alkalmas, melyeknek – mint a káposzta, a bab, húsleves, kása – egyenletes, lassú tûz kellett. Fõztek benne szabad tûzhelyen vagy a kemencében, illetve a tüzelõpadkán, ahol kétoldalt a fazék mellé rakták a tüzet.
A tûzhely szerszámai közül ott volt a falhoz támasztott szénvonó és a tûzélesztésre használt tûzfújtató. A kenyérsütés eszközei közül pedig a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, a sütõlapát idézi a dagasztás, sütés folyamatát. Egy átlagos, 8–10 gyermekes családnál 20 kiló lisztbõl 6–7 kenyeret sütöttek. A gyerekeknek cipókat készítettek. Egy hónapban általában kétszer sütöttek kenyeret.
A tej feldolgozásához kellett a köpülõ, amelyben a tejfölt, aludttejet ütötték, azaz készítették a vajat. A tejesfazekak, tejesköcsögök helye a köcsögfán, a kerítésen vagy a konyhában, kamrában volt. Az olajos edényben tárolták a böjti ételkészítéshez szükséges növényi olajat. A szilvaíz tárolására a mázas fazekat, csuprot használták. A vizespadon két vizeskorsó fért el.
A konyha után az elsõ szobába mentünk, bútorzata két ágy, elõtte székek, középen asztal és mögötte a lóca. A lóca jobb oldali végén tartották a nagytepsis kenyeret szakajtóruhában. Az ajtó bal oldalán áll a csonka gúla alakú búbos kemence, sár ülõpadkával. Télen bent fõztek a házban, azaz szobában. Kedvenc helye volt a gyerekeknek a kemence és a fal közötti szurdik, ahol gyakran aludtak. A felnõttek mindnyájan egy szobában háltak: egy ágyban a fiatal pár, a másik ágyban a legény testvér, az öregek hátul a sarokban, a dikón. Gyermek születése után a gyermekágy idejére az ágyat elkerítették egy nagy szövött lepedõvel, amit a deszkafödémhez erõsítettek. Az újszülött 1–2 hétig az édesanya mellett feküdt, majd bölcsõbe került.
A szoba egyik bútordarabja a kaszli. Fiókjaiban lepedõt, ágyhajat, törülközõt, kendõt tartottak. Tetején findzsák, poharak, kereszt, Máriácska, angyalka, Szent József vagy Szent Antal, búcsús mézeskalács-olvasó, imakönyv, tükör. A falakat búcsúban vagy vásárban vett Jézus szíve, Mária szíve olajnyomatok és szentképek díszítik. A mestergerendán kalendáriumot, borotvát tartottak. A földes szobát minden reggel bögrébõl, vízzel vékonyan körbelocsolták, majd felsöpörték. A vízzel képlékennyé tett anyagba tehéntrágyát tettek.
A Kapás-ház hátsó helyiségében, a XI. század közepén alapított nemzetségi monostorban feltárt régészeti leleteket láttunk: középkori szõlõmûvelõ vaseszköz-készletet, az abasári borkultúra tárgyi anyagát.
Míg hallgattuk a részletes ismertetõt és egyik helyiségbõl a másikba mentünk, feltûnt, hogy az ajtók milyen alacsonyak. Engem a 156 centiméteremmel ugyan nem zavart, mégis önkéntelenül is kissé lehajtottam a fejem, mikor egyik helyiségbõl a másikba léptem. Létezik, hogy a palócok is ilyen alacsonyak lehettek?
– Á, dehogy! – nevette el magát a gondnoknõ. – Azért épültek ilyen alacsony, de vastag falú házak piciny kis ablakokkal és alacsony ajtókkal, hogy télen kevesebb tüzelõt kelljen használni. Így kellett takarékoskodniuk.

„Most igyál, hogy kipirulj!”

A település mûemlékei szorosan kötõdnek Aba Sámuel nevéhez. Érdemes a település központjában megtekinteni a római katolikus plébániatemplomot, melyet a XVII. század végi források említenek elõször. Az egykori Baldácsi-kastély, ma könyvtár, a XVII. század végén épült. Eredeti formáját nem õrizte meg, többször átépítették. A Baldácsi család építette azt a pincesort, amelynek lejárójánál volt állítólag Aba Sámuel sírja. Tábla õrzi az emlékét. A hagyomány szerint a feldebrõi templomban temették el elõször Aba királyt. Nem sokkal a temetés után a sári monostor bencései felkeresték a sírt, és meglepve tapasztalták, hogy a halálosan megsebesült király sebei beforrtak, eltûntek. Sírhelye ezt követõen csodaváró hellyé vált. Késõbb került Abasárra a király teteme, sírhelyét emléktábla jelzi a XVIII. században épített Bolt-tetõi sziklába vájt pincében. Bejáratánál 1773-ban, a báró Haller Sándor által állíttatott márvány emléktáblán ez olvasható:
„Ez üregbe volt letéve Sámuel Aba, Magyarország III. királya vagy inkább zsarnok, országpusztító. Gonosszal és kegyetlenséggel teljes király, ki népe által a Tiszánál megöletett. Bámuljátok a dolgok éktelen változását, a királyi sírboltból lett borospince felett! Hol a halál véres zsákmánya pihent, ott a kedvet adó hordók domborodnak. Ezért pirul Bacchus, ezért pirosabb a saári (abasári) bor a felernuminál. Most igyál, hogy kipirulj!
Romjaiból kiemelte báró Haller Sámuel tábornok.”
Aba Sámuel szobra a templom elõtti téren áll, a szobor vélhetõen azt az Aba király képet erõsíti, ami a templom falán lévõ freskón látható. Ezen a falfestményen Aba Sámuel átadja a bencés kolostor kulcsát a monostor vezetõjének.

Szõlõ, bor, oltvány

Miután a falu központjában tiszteletünket tettük a király szobra elõtt, visszaindultunk a fesztivál színhelyére, hogy ne mulasszuk el a horgosi Bartók Béla asszonykórus és citeraegyüttes fellépését, hiszen velük jöttünk, õket kísértük el a zentai kirándulócsoporttal a rendezvényre. Útközben készítettünk néhány felvételt. Feltûnt, hogy Abasáron a közterületeken nem betonból készült tartókba ültetik a virágokat, hanem stílusosan boroshordókba. Sokkal szebb és ízlésesebb, mint mondjuk egy amforautánzat, amit Görögországban el tudok képzelni, de itt aligha.
Visszafelé szerettünk volna betérni a Bormúzeumba, de valamiért éppen zárva volt. Gondoltuk, egy borospincében csak megtudunk valamit a falu borászatáról.
Endrészék pincéjében a kedves háziasszony a Jó napot, tessék csak betérni! üdvözlet után azonnal azt kérdezte, megkínálhatom a hölgyet egy pohárka félédes fehérborral? Nem tudom, honnan tudta, hogy ezt szeretem, vagy pedig látszott rajtam, hogy átfáztam. Nem utasítottam vissza, végtére is hogyan lehet a borászatról írni, ha a bort nem kóstoljuk meg. A negyedik fagyosszentként emlegetett Orbán mintha összejátszott volna a bortermelõkkel, afféle modern kori marketingmenedzser szerepét töltötte be, arra kényszerítette ugyanis egyik-másik turistát, hogy a hideg elõl betérjen a pincékbe egy-egy pohárkára. Miközben kezemben a táskámmal, magnómmal meg a vizes esernyõvel ügyetlenkedtem, eszembe jutottak hajósi emlékeim. Az ottani vendégnek már az elsõ pincében a nyakába akasztanak egy poharat – mint a babáknak a cumit, hogy kéznél legyen –, s aztán pincérõl pincére járva viheti magával és kedvére iszogathat.
Borkóstolgatás közben megkértem a gazdát, mondjon néhány szót Abasár borászatáról.
– Az abasáriak fõ tevékenysége a borászat, emellett szõlõoltvánnyal is foglalkozunk. Mi adjuk az ország szõlõoltvány-mennyiségének a 80 százalékát. 1999-ben adódott a lehetõség, hogy családi vállalkozásba kezdjek. Jelenleg 6 hektáron gazdálkodom, a saját borunkat mérjük. Egyre nagyobb igény mutatkozik a jó minõségû borok iránt. A borfogyasztás kultúrája arra irányul, hogy az emberek megkeresik ezeket a kis családi borászatokat. Bekapcsolódva az abasári rendezvényekbe, mint amilyen a katonadal- és bordalfesztivál, öt éve fogadjuk a vendégeket a pincénkben. Mindenki szívesen tér be hozzánk egy pohárkára – hallottuk Endrész Zsolttól.
Hogy mikor és hogyan épültek az abasári pincék?
– Az enyém nem olyan régi és nem hagyományosan készített, azaz faragott típusú, hanem géppel vájt. Ez a kisebbik, itt szoktam fogadni a vendégeket, van ennél egy nagyobb pincém is. Abasáron sok pincegazdaság van, régebben hétvégén szinte mindegyik nyitva tartott. Összejöttek az emberek, borozgattak, kártyáztak. Az utóbbi években sok kisgazdaság tönkrement, egyrészt kiöregedtek a borosgazdák, másrészt volt egy jövedéki törvény, amely elvette a kedvét az embereknek a borászattól. Most szeretnénk a borhoz kötõdõ hagyományokat feleleveníteni, hogy még több vendéget idecsalogassunk. Abasár bora az olasz rizling, ez egy rezedaillatú, keserûmandula-ízû bor. Ez a zászlós borunk, ezzel szoktunk dicsekedni.
Van is mivel! Mind a borok, mind a helybeliek, mind pedig a fesztivál elviszik, öregbítik Abasár jó hírét.

ERDÕSI LOC Valéria

vissza